fbpx

A generációelmélet korcsoportok alapján felosztja az embereket. Az így létrehozott csoportokat nevezzük generációknak. Az adott nemzedékhez tartozó személyek más szociális, technológiai, politikai és kulturális közegben nevelkedtek, amely befolyásolja általános viselkedésüket és képességeiket. A multigenerációs, vagyis több generációt érintő konfliktusok csökkenthetik egy vállalat eredményességét és sikerességét. Cikkünkben megismerheted, mi a különbség a generációk között és megtudhatod, hogyan érdemes kezelni a generációs konfliktusokat.

Alfa, Z, Y, X, boomer generációk

Mi az a generációelmélet? Milyen generációs csoportokat ismerünk?

Ahhoz, hogy a generációelméletet megérthessük, fontos először a generáció fogalmát tisztázni. A generáció, vagy más néven nemzedék kifejezés először a biológiában jelent meg. Biológiai jelentése a szülő és utód születése között eltelt átlagos idő, amely az emberek esetén átlagosan 20-25 év. Amikor az alfa, Z, Y, X, boomer vagy veterán generációkról hallasz vagy olvasol, akkor nem a biológiai meghatározás, hanem a szociológiai definíció a mérvadó. A társadalomtudományokban használt nemzedék kifejezés alatt olyan emberek csoportját értjük, akik egy adott korszakban születtek, így a szocializációs folyamatok során hasonló behatásoknak voltak kitéve. A személyiséget, értékeket, normákat és képességeket befolyásoló hatások az alábbiak lehetnek:

  • történelmi események,
  • politikai környezet,
  • művészeti trendek,
  • gazdasági környezet,
  • morális klíma,
  • technológiai fejlődés és
  • divat trendek.

Míg a társadalomtudományokban használatos generáció fogalom korábban az azonos korszakban és azonos földrajzi helyen élő embercsoportokra alkalmazták, ma a geológiai megkötés kevésbé fontos. Azért beszélhetünk globális generációkról, mert a rapid technológiai fejlődés, az internet növekvő szerepe és a globalizációs folyamatok csökkentik az országok között kulturális differenciát.

A téma kapcsán találkozhatsz a kohorsz kifejezéssel. A kohorsz kifejezés hasonló jelentéssel bír a fent tárgyalt generációhoz. Kohorsz alatt olyan ember csoportokat értünk, amelyek tagjai azonos tapasztalatokat, történelmi eseményeket, kulturális hatásokat éltek meg. Így az egy adott időszakban született emberek tekinthetőek egy kohorsz csoportnak. 

A kohorsz és generáció kifejezés közötti különbség az, hogy a generáció kifejezetten a születési időszak alapján kerül meghatározásra, míg a kohorsz tágabban értelmezhető.

A generáció elmélet lényege, hogy az adott nemzedékhez tartozó személyekről általános megállapításokat tegyen. Fontos, hogy bár a generációs hatás jelentős befolyással bír az egyén személyiségfejlődésére, értékeire és képességeire, minden esetben individuális alapon érdemes megítélni másokat. A generációs csoportok heterogének, így nagy fokú eltérés fedezhető fel egy adott generációs csoport tagjai között. A generációelmélet alkalmazásakor ne essünk a túlzó általánosítás hibájába.

A generáció elmélet alapján az alábbi csoportokat szokás megkülönböztetni:

  • Veterán generáció (1925-1945)
  • Baby boomer generáció (1946-1959)
  • X-generáció (1960-1979)
  • Y-generáció (1980-1999)
  • Z-generáció (2000-2009)
  • Alfa generáció (2010-től)

Mielőtt az alábbi részletes generációs különbségekről szóló ismertetőt elolvasnád, fontos, hogy a generációs határokról szót ejtsünk. Bár a felsorolásból úgy tűnhet, hogy egzakt módon elkülöníthetőek a generációk, ez azonban nincs így. A csoporthatárok között graduális változás található. Így azokat a személyeket, akik a generációs sávok határmezsgyéjén születtek, többszörös kohorszhatás érhette. Most, hogy ismered a generáció elmélet alapjait, már csak egy kérdés maradt: mi a különbség a generációk között?

Alfa, Z, Y, X, boomer, veterán: mi a különbség a generációk között?

Csendes / veterán generáció (1925-1945)

A veterán generáció, más néven csendes generáció tagjaira jellemző tulajdonságok:

  • Kihívást jelent a felgyorsult technológiai fejlődéssel ütemet tartani.
  • Nehézkesen tájékozódnak az online térben, sokszor nem rendelkeznek IT ismeretekkel.
  • Kiemelten fontosak számukra a családi értékek.
  • Kockázatkerülő, visszafogott és biztonság elérésére törekvő döntések.

Baby boomer generáció (1946-1959)

A veterán generáció, más néven csendes generáció tagjaira jellemző tulajdonságok:

  • Kihívást jelent a felgyorsult technológiai fejlődéssel ütemet tartani.
  • Nehézkesen tájékozódnak az online térben, sokszor nem rendelkeznek IT ismeretekkel.
  • Kiemelten fontosak számukra a családi értékek.
  • Kockázatkerülő, visszafogott és biztonság elérésére törekvő döntések.

X-generáció (1960-1979)

Az X-generációra jellemző tulajdonságok:

  • Fiatal éveiket a fokozódó nemzetközi béke és viszonylagos gazdasági jólétben töltötték. Fiatal éveikre jellemző az egzisztenciális biztonság.
  • Jelentős kooperativitás és nyitottság a táras munkavégzésre.
  •  Karrierizmus és célorientáltság.
  • Kiemelkedő szakmai ismeretek.
  • Megbízhatóság, pontosság és lojalitás jellemzi őket a munkaadóval szemben.
  • Jelentős motivációval bír a magas társadalmi státusz elérése, a kiemelkedő bér megszerzése és a munkahelyi presztízs kivívása.
  • Pályakezdőként könnyedén találtak munkalehetőségeket, idősebb korukban az új környezethez való adaptálódás nagyobb kihívást jelent.
  • Az X-generációs munkavállalók számára elsődleges a munka-magánélet egyensúlyának megőrzése.
  • Kritikusabbak a vezetőkkel szemben, mint a baby boomerek.
  • Nyitottak a konstruktív vitákra.
  • Gyakran a “digitális bevándorló” megnevezést alkalmazzák rájuk, mivel fiatal felnőtt éveikben fokozatosan vált fontossá az IT ismeretek elsajátítása. Digitális képességeik szofisztikáltabbak, mint a boomer generáció tagjainak.

Y-generáció (1980-1999)

Az Y-generáció, másnéven ezredfordulós generáció (angolul: millennials generation) tagjaira jellemző tulajdonságok:

  • Posztmodern kulturális hatások erőssége meghatározó.
  • Az IT technológiai szerepe fokozódó fiatal korukban.
  • Az őket megelőző generációs csoportoktól eltérő igényeket támasztanak a munkaadóval szemben: nagyobb kreatív szabadságra és autonómiára vágynak.
  • A multikulturalizmus természetes számukra.
  • Kedvelik a generációs kortársakkal végzett közös munkát.
  • Körükben szinte megszűnt a digitális analfabetizmus.
  • Körükben nem ismeretlen a Pán Péter-szindróma, vagy Pán Péter effektus, tehát az Y-generációs munkavállalók egy része késői életszakaszban jelenik meg a munkaerőpiacon. Tanulmányaikat akár 25 éves korukig folytatják.
  • Kritikusak a hatalmi rendszerrel szemben.
  • Kevésbé lojálisak a munkahelyükkel szemben.
  • Elégedetlenség esetén rövid időn belül új munkahelyet keresnek, így alacsony dolgozói elégedettség esetén magas fluktuációra lehet számítani magas Y-generációs állomány esetén.
  • Az idegennyelv ismeret elterjedtebb körükben, mint a korábbi nemzedékek esetén. 

Z-generáció (2000-2009)

Az Z-generáció tagjaira jellemző tulajdonságok:

  • A globalizációs folyamatok intenzívek fiatal korukban, így az országok közötti kulturális határok fokozatos csökkenése jellemzi fiatal éveiket.
  • A klímaváltozás, ökológiai krízisek valós problémát jelentenek számukra, így az ökotudatosság meghatározó tulajdonságuk.
  • Digitális ismereteik kimagaslóak, intuitív módon kezelik a digitális eszközöket.
  • Jól tájékozódnak az online térben. IT problémamegoldó készségük kifinomultabb, mint az őket megelőző nemzedékek esetében.
  • Mivel a szocializációs folyamatok egy része az online térhez köthető, így az offline interperszonális konfliktusok megoldásában kevésbé hatékonyak.
  • Praktikus szemléletűek és autonómok.
  • A megbízható idegennyelv ismeret jellemzi a generációs csoport tagjait.

Alfa generáció (2010-től)

Az alfa generáció tagjai 2010 után születtek, így a nemzedékről gyűjtött információk hiányosak. Ahhoz, hogy a kohorszhatást vizsgálni tudják a szociológusok és pszichológusok, további adatokra lehet szükség. Kiemelten fontos, hogy munkaadóként ismerjük az alfa generáció tulajdonságait, hiszen ők jelentik a közeli jövő munkavállalóit. 

Generációs konfliktusok

Multigenerációs konfliktusok

Különböző generációk bevonásával, olyan diverz képességekre tehet szert egy vállalat, amelyek garantálhatják a sikerhez szükséges piaci előnyt. Ezért a generációk közötti feszültség enyhítése a menedzsment fontos feladata. A multigenerációs konfliktusok sokszor az eltérő nemzedékhez tartozó dolgozók értékeinek, motiváció forrásainak és munkanormáinak különbségeiből fakadnak. 

A Blue Colibri App egyszerű, gyors és azonnali kommunikációs lehetőséget teremt a szervezet egészében. A munkavállalók akár a saját eszközeiken is tudnak kommunikálni. Hatékony megoldást jelent a vállalati e-mail címmel és/vagy számítógéppel nem rendelkező kollégák elérésére. Az intuitív grafikus kezelőfelület segíthet abban, hogy a digitális térben kevésbé jártas munkavállalók se maradjanak le. Így az alkalmazás segíthet a generációk közötti feszültség feloldásában.